fbpx

Kisadózó vállalkozások tételes adója (KATA)

Az alábbiak választhatják a KATA szerinti adózást éves nettó 12 millió forint várható bevétel alatt (tört év esetén arányosan csökkentve ezt az összeget):

  • Egyéni vállalkozó
  • Egyéni cég
  • Kizárólag magán személy taggal rendelkező betéti társaság
  • Kizárólag magán személy taggal rendelkező közkereseti társaság
  • Ügyvédi iroda

Kizáró feltételek

  • Saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadását, üzemeltetését végző (TEÁOR 68.20)
    • Magánszemélyként KATA alany is adhat bérbe ingatlant
  • A vállalkozás adószámát az adóhatóság a bejelentést megelőző két évben törölte, vagy felfüggesztette

Adók alóli mentesség

A kisadózó vállalkozások tételes adóját jogszerűen választó kisadózó vállalkozás és a kisadózó(k) mentesül(nek) az adóalanyiság időszakában az adóalany gazdasági tevékenységével, az általa a bejelentett kisadózónak az adóalanyiság időszakában nyújtott tevékenységére tekintettel teljesített kifizetésekkel, más juttatásokkal és a bejelentett kisadózónak az adóalanytól a tevékenységére, tagsági jogviszonyára tekintettel megszerzett jövedelmével összefüggésben:

  • a vállalkozói személyi jövedelemadó és vállalkozói osztalékalap utáni adó vagy átalányban megállapított jövedelem utáni adó
  • a társasági adó
  • a személyi jövedelemadó és az egyéni járulékok
  • a szociális hozzájárulási adó, valamint a szakképzési hozzájárulás

megállapítása, bevallása és megfizetése alól.

A tételes adó megfizetésével a kisadózó vállalkozás azonban nem mentesül az általa foglalkoztatott személyek, illetve a kisadózónak nem minősülő személyek részére juttatott jövedelmek után teljesítendő adókötelezettségek alól.

Nem váltja ki az alábbi adókat

  • A cégautóadót nem váltja ki egy bt-nél, mert maga a tulajdonlás már adófizetésikötelezettséget eredményez, függetlenül attól, hogy nem számol el költséget.
  • Ha van alkalmazottja egy katásnak – igen, neki is lehet, akár egyszerűsített foglalkoztatásban is – akkor az alkalmazott után meg kell fizetni a közterheket és bevallást is kell küldeni.
  • Ha a kisadózó ÁFA alany áfabevallási- és fizetési kötelezettségének továbbra is ugyanúgy kell eleget tennie, mint eddig.
  • Az iparűzési adó bevallási és befizetési kötelezettsége szintén megmarad.

Tételes adó mértéke

Főállású kisadózó50 000 Ft havonta
Nem főállású kisadózó25 000 Ft havonta
Emelt összeget választó kisadózó75 000 Ft havonta

Az adót havonta, a tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig kell megfizetni a a NAV Kisadózó vállalkozások tételes adója bevételi számlájára (számlaszám: 10032000-01076349). Közlemény rovatban kell feltűntetni a befizető adószámát.

Nem kell megfizetni a kisadózó után az adót azon hónapokra vonatkozóan, amelyek egészében a kisadózó

  • táppénzben, baleseti táppénzben, terhességi-gyerekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban vagy ápolási díjban részesül,
  • katonai szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katona,
  • fogvatartott,
  • egyéni vállalkozói tevékenységét szüneteltette,

kivéve ha a kisadózóként folytatott tevékenységébe tartozó munkát végez.

A kisadózó vállalkozás a tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig köteles bejelenteni az állami adóhatósághoz azt, ha a tárgyhónapra vonatkozóan a kisadózó után nem keletkezik tételesadó-fizetési kötelezettsége.

Ha viszont más ok miatt nem volt munkaképes a katás, mert pl. beteg volt, akkor azt minden hónapban jelenteni kell, hogy ne írják elő a katát a folyószámlán. Ha szünetelsz, és nincs máshol biztosításod, akkor meg kell fizetni az egészségügyi szolgáltatási járulékot, hogy legyen érvényes tb-d.

Nem főállású kisadózó meghatározása

Az a kisadózó, aki a tárgyhó egészében megfelel az alábbi feltételek bármelyikének:

  • legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban áll, azzal, hogy a heti 36 órás foglalkoztatás megállapításánál az egyidejűleg fennálló munkaviszonyokban előírt munkaidőt össze kell számítani,
  • a társadalombiztosítás ellátásairól és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) szerinti kiegészítő tevékenységet folytatónak minősül,
  • a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek alapján külföldön biztosított személynek minősül,
  • a kétoldalú szociálpolitikai, szociális biztonsági egyezmény alapján más államban biztosítottnak minősül,
  • olyan magánszemély, aki 2011. december 31-én – a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény alapján megállapított – I., II., vagy III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra volt jogosult, és a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény 32-33. §-a alapján rokkantsági ellátásban vagy rehabilitációs ellátásban részesül,
  • rokkantsági ellátásban részesül és egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 50 százalékos vagy kisebb mértékű,
  • a kisadózó vállalkozáson kívül más vállalkozásban nem kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozónak vagy társas vállalkozónak minősül, ideértve más kisadózó vállalkozásban fennálló főállású kisadózó jogállást is;
  • 5 a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény szerinti nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban áll;
  • a nemzeti köznevelésről szóló törvény, valamint a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény szerinti közép- vagy felsőfokú oktatási intézményben, az Európai Gazdasági Térség tagállamában vagy Svájcban közép- vagy felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében folytat tanulmányokat, vagy az előzőekben nem említett államokban folytat ez előbbieknek megfelelő tanulmányokat;

Keret feletti adómérték számtítása

Ha a kisadózó vállalkozás által a naptári évben elért bevétel meghaladja a 12 millió forintot, akkor a bevételnek a 12 millió forintot meghaladó része után 40 százalékos mértékű adót kell fizetnie, feltéve, hogy a naptári év minden hónapjára meg kell fizetni a tételes adót.

Ha a kisadózó vállalkozásnak nem kell a naptári év minden hónapjára megfizetnie a tételes adót – például, ha év közben, július 1-jétől választja a KATA-alanyiságot –, akkor bevételének a tételes adófizetési kötelezettséggel érintett hónapok és 1 000 000 forint szorzatát – a példabeli esetben 6 x 1 000 000, vagyis 6 millió forintot – meghaladó része után kell megfizetni a 40 százalékos mértékű adót.

A 40 százalékos mértékű adót évente, az adóévet követő év február 25. napjáig kell megfizetni az említett számlaszám javára.

Bevétel meghatározása

Kisadózó vállalkozás által a vállalkozási tevékenységével összefüggésben bármely jogcímen és bármely formában mástól megszerzett vagyoni érték, ideértve a tevékenység végzéséhez kapott támogatást és a külföldön is adóköteles bevételt, valamint az az összeg, amelyet az adóalany az általa kibocsátott bizonylat alapján az adóalanyisága megszűnése napjáig még nem szerzett meg azzal, hogy

Nem bevétel

  • az áthárított általános forgalmi adó,
  • az a vagyoni érték, amelyet az adóalany köteles visszaszolgáltatni (így különösen a kapott kölcsön, hitel),
  • az adózó által korábban átadott vagyoni érték az adóalany részére nem ellenértékként történő visszaszolgáltatásakor (ideértve különösen a nyújtott kölcsön, hitel visszafizetett összegét, de ide nem értve különösen a nyújtott kölcsönre, hitelre kapott kamatot), ha azonban az adóalany csak a szokásos piaci ár egy részének megfizetésére köteles, akkor a szokásos piaci árból a fizetési kötelezettséget meghaladó rész bevételnek minősül,
  • az a vagyoni érték, amelynek a megszerzése alapjául szolgáló jogviszony keletkezésének napjára vonatkozóan megállapított szokásos piaci árát az adóalany köteles megfizetni,
  • jogszabály vagy jogerős bírósági, illetve hatósági határozat alapján kapott nem jövedelempótló kártérítés, kártalanítás, továbbá az adóalany vállalkozási (gazdasági) tevékenységéhez használt vagyontárgy károsodására vagy megsemmisülésére tekintettel a károkozótól, annak felelősségbiztosítójától vagy harmadik személytől a káreseménnyel kapcsolatosan kapott vagyoni érték, továbbá az adóalany biztosítójától elemi kárra tekintettel kapott kártérítés összege,
  • a költségek fedezetére vagy fejlesztési célra folyósított támogatás

azzal, hogy a külföldi pénznemben keletkezett bevételét a Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: MNB) a bevétel megszerzésének időpontjában irányadó hivatalos devizaárfolyamának, olyan külföldi pénznem esetén, amely nem szerepel az MNB hivatalos devizaárfolyam-lapján, az MNB által közzétett, euróban megadott árfolyam alapulvételével kell forintra átszámítani;

Adatszolgáltatási és nyilatkozattételi kötelezettség

Ha egy kisadózás hatálya alá tartozó adózó egy helyről (azaz ugyanazon adószámmal rendelkező kifizetőtől) származó bevétele egy naptári éven meghaladja az 1.000.000 forintot, erről a tényről mind a kisadózó, mind a kifizető nyilatkozni és adatot szolgáltatni köteles. Ha a kifizető (vevő) nem egyéni vállalkozó magánszemély, a kisadózó ezen kötelezettség alól mentesül.

Ugyancsak nyilatkozni köteles az egyéni vállalkozónak nem minősülő magánszemély, és kisadózó kivételével minden, az Adózás rendjéről szóló törvény szerint adózó, aki egy naptári évben kisadózás szerinti adózónak 1.000.000 forint feletti értékben adott el terméket, vagy szolgáltatást.

Miért van erre szükség?

A kisadózó által megszerzett bevétel lényegesen kedvezőbben adózik, mintha ugyanaz a bevétel munkabérként lenne kifizetve. Ahogy a törvény mondja, a cél a “munkaviszonytól való elhatárolás”. Ez azt jelenti, a törvényalkotó igyekszik elejét venni annak, hogy kisadózóval kötött vállalkozási szerződéssel valaki munkaviszonyt leplezzen. Azaz ha a kisadózónak egy helyről több, mint 1.000.000 forint bevétele származik, az adóhatóság ezt munkaviszonynak vélelmezheti, annak bizonyítása, hogy ez nem így van, a kisadózót terheli.

Színlelt szerződés munkaviszony leplezésére

A hatóság elsősorban az alábbi hét körülményt vizsgálja:

  • a kisadózó a tevékenységet nem kizárólag személyesen végezte vagy végezhette, azaz valakivel együtt dolgozik
  • a kisadózó a naptári évi bevételének legalább 50 százalékát nem az adatszolgáltatásra köteles személytől szerezte, azaz a bevétel fele ne egy ügyféltől legyen
  • az adatszolgáltatásra köteles személy nem adhatott utasítást a tevékenység végzésének módjára vonatkozóan, azaz önállóan dolgozol
  • a tevékenység végzésének helye a kisadózó birtokában áll, azaz saját iroda, telephely stb
  • a tevékenység végzéséhez szükséges eszközöket és anyagokat nem az adatszolgáltatásra köteles személy bocsátotta a kisadózó rendelkezésére, azaz saját eszközeiddel
  • a tevékenység végzésének rendjét a kisadózó határozza meg, azaz te döntöd el, hogy mikor csinálod meg
  • a kisadózó vállalkozás minden kisadózóként bejelentett tagja, illetve a kisadózó egyéni vállalkozó a naptári év egészében nem minősül főállású kisadózónak, azaz van máshol főállása

Amennyiben fenti pontok közül a jogszabályban meghatározott számú feltétel megvalósul, akkor a szerződés nem minősül színleltnek, azaz nem munkaviszonynak tekintendő a hatóság értelmezése szerint.

Ha bizonytalan, annak eldöntésében, hogy az érintett alvállalkozója vonatkozásában a hatóság esetleg leplezett munkaviszonyt vélelmezhet-e, mindenképen forduljon adózásban járatos szakértőhöz.

Számlázás

A kiállított számlákra rá kell írni, hogy “Kisadózó”. Amennyiben a kisadózó vállalkozás az általa kiállított számlán nem tünteti fel a „Kisadózó” szöveget mulasztási bírsággal sújtható.

Ha áfás vagy és válaszottad a pénzforgalmi elszámolást, ami ugye azt jelenti, hogy akkor kell befizetni az áfát, amikor a számla ellenértéke befolyt, akkor a pénzforgalmi elszámolást is jelezni kell a számlán. Ha nem írod rá, nincs retorzió, viszont arra a számlára nem alkalmazhatod ezt a módszert.

Megszűnése

  • Akire számla-, vagy nyugtaadás, igazolatlan eredetű termék forgalmazása, illetve be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatása miatt az adóhatóság mulasztási bírságot vet ki, a bírság jogerőre emelkedésének napjával
  • Ha az adószámát felfüggesztik, a határozat jogerőre emelkedésének napján
  • A kisadózó vállalkozások tételes adója szerinti adóalanyiság megszűnik az adóalanyiság megszűnéséről rendelkező határozat véglegessé válása hónapjának utolsó napjával, ha a kisadózó vállalkozás állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott, végrehajtható,nettó módon számított adótartozása a naptári év utolsó napján meghaladja a 100 ezer forintot, azzal, hogy az állami adóhatóság visszavonja az adóalanyiság megszűnéséről rendelkező határozatát, ha a kisadózó vállalkozás az adótartozását az adóalanyiság megszűnéséről rendelkező határozat véglegessé válásáig megfizeti és a tartozás megfizetését igazolja.
  • Ha a tételes adó alá tartozó vállalkozás a továbbiakban nem így szeretne adózni, az adóhatóság felé történt bejelentést követő hónap első napjával

Akinek a kisadózói státusza bármilyen okból megszűnt, a megszűnés évében és az azt követő 1 évig nem választhatja újra ezt a fajta adózást.